A túra 10 km hosszú, a szintkülönbség 220 m.
Répáshutáról, a Balla-völgy bejáratától indulunk. Először kelet-nyugati irányban keresztül sétálunk a falun, kb. 1,5 km hosszan, a zöld négyzet jelzést követve. Az utolsó 700-800 m-es szakaszon, ahol a falu elkeskenyedik, az út erősen emelkedni kezd. A település szélén balra felkanyarodunk a jelzetlen földúton a bérc irányában, majd egy kis hegyi ösvényen leereszkedünk a tőlünk balra található Pokol-völgybe.
Mi a forrásnál értük el a völgy alját és egyben a jelzetlen földutat.
Innentől a bükkösben és helyenként a bővizű patak medrében haladó út igen vadregényessé vált, ahogy fokozatosan ereszkedtünk lefelé a völgyben.
Balra a hegyoldalban találtunk egy térkép által nem jelzett, korábban valószínűleg feltárt, de mára már ismét betemetődött víznyelőt.
Kb. 700 m-es ereszkedő szakasz után érjük el a Pazsag-völgyet, ahol balra kanyarodunk a jelzetlen dűlőútra. Itt, csakúgy, mint a Pokol-völgyben, bővizű patak kísérte utunkat... ahogy a fotókat nézegettem, szinte csak a csobogókat, kisebb és nagyobb (néhol akár több méteres!) vízeséseket, zubogó patakokat fényképeztem. Az egész úton szinte végig hegyi patakok mellett haladtunk, sok helyen láttunk a hegy oldalából fakadó karsztvizet, olyan helyen is, ahol a térkép nem is jelölte. Az idén nemigen panaszkodhatunk elapadt forrásokra, kiszáradt patakmedrekre...
A Pazsag-völgyben 3 km-t haladva lefelé (közben keresztezzük a Katalin-völgyön át Répáshutára tartó sárga jelzést) a most szintén bővizű Hór-patak által kivájt, festői szépségű Hór-völgy középső szakaszához érünk. Itt balra fordulunk, és a kék-piros jelzésen haladunk tovább felfelé a völgyben. Kb. 500 m megtétele után döbbenetes látvány fogadott - ilyennek a Hór-völgyet még nem láttuk: egy helyen, ahol a völgy kiszélesedik, egy lápos rétet pillantottunk meg, ahol szinte Gyilkos-tó szerűvé terül szét a patak, majd egy kb. 2 méter (!) magas vízeséssel lezuhanva robog tovább... itt akkora volt korábban a sodra, hogy öles, kivágott és gúlába rakott fenyőtörzseket sodort magával. Íme:
A víz mellett egyébként szitakötők ezrei repkedtek, és ami a túrázó számára inkább bosszúság, mint öröm, itt is és sok helyen hatalmasra burjánzott az egynyári növényzet.
További 500 m megtétele után érünk a Tebe-rétre, ahol régebben a korábbi kisvasúti rakodó volt, illetve itt legeltették állataikat a répáshutai gazdák. Ma a rétet kaszálónak használják, ottjártunkkor éppen a szénabálákat szállították el.
A Tebe-rétnél kanyarodunk balra a kék négyzet jelzésre, és 3 km enyhe emelkedő után, a Balla-völgyben felsétálva érünk vissza Répáshutára.
A túra után a Vadász Bisztró nevű, sok helyi specialitást kínáló étteremben vacsoráztunk, ahol szállást is kínálnak a faluba látogatóknak.